2009. november 30., hétfő

hol vagyunk otthon?

Sokáig azt hittem, én nem tartozom ide, én egy másik országba tartozok, teljesen meg voltam győződve róla. Egy csodálatos, gyönyörű hely, mint a mesékben. Aranyos, mesés kis hegyi falvak, csodálatos táj. Minden tökéletes. De biztos, hogy ott vagyok én otthon? Miért? Mert szép a táj, mert csodálatos, mesés ott minden? Mert ott jobb az életkörülmény? Mit ér mindez, ha nem vagy boldog. Hisz nem ettől leszek boldog. Nem attól hogy többet keresek majd mint itt. Akkor mitől? Szeretet. Boldogság = szeretni és szeretve lenni. Ez minden, ettől lesz az ember igazán boldog. Szeretet nélkül élni, nem lehet, nem is szabad. Mindenkinek joga van a boldogsághoz, és elő is lehet teremteni csak akarni kell és hinni benne. Voltam nem kevés időt abban a csodaországban, ahova annyira vágytam. És miután hazajöttem és újra a családom, barátaim és a szerelmem közelében voltam, már nem vágytam oda vissza. Nélkülük nem értékes az a mesés hely sem. Lehetsz sikeres, lehet szép házad, lehetsz gazdag, semmit nem ér ha nem vagy boldog. És igen, aki szeret, annak fájdalmat is tudnak okozni, erős lelki fájdalmakat, és úgyérezzük nem akarunk tovább így élni. De mindig van megoldás, akkor is ha nehéz rátalálni. Én se nagyon találok rá, de bízok benne, hogy egyszer majd megtalálom a megoldást a problémára. Utána jöhetnek újabb problémák, de  kellenek azok mert különben unalmas lenne az élet és nem értékelnénk a tökéletes pillanatokat.

1 megjegyzés:

  1. itthon sosem leszel egyedül, és minden rosszból van kiút, jó meglátás;):)

    VálaszTörlés